Alapvető sous-vide ételkészítési technikák 1.rész
A sous vide ételkészítés 3 fő szakaszból áll:
Előkészítés a csomagolás előtt, hőkezelés és a végső fázis. Az előkészítés lépéseit az első leckében ismertetett módon végezzük el, így növelve a biztonságot, és a tökéletes ízt. A hőkezelő eszköz szinte minden esetben sous vide kád legyen.
A kombinált sütő-párolóval nagy mennyiségű étel készíthető, viszont nem éri a hő az étel minden pontját azonos mértékben. Egy kísérlet kimutatta, hogy a teljesen telepakolt kombi pároló sem süti meg az ételek minden pontját azonos mértékben. A leglassabban megsült vákuumcsomagolt adagnak 70%-200% közötti mértékben több időre volt szüksége ahhoz, hogy 20°C-ról 75°C-ra felmelegedjen (80°C-os beállított működési hőmérsékleten). Ennek oka az általános vélekedés szerint az, hogy amikor a sütő 100°C alatt üzemel, a gőz cirkulációja sokkal gyengébb a sütőkamrában és a sütő teljesítménye nagyban függ a keringő gőztől. A kombinált sütőkben a hőközlő közeg a levegő, ami közel annyira sem tudja pontosan tartani a beállított hőmérsékletet, mint a víz. A sous vide kádak azonos mértékben képesek hőkezelni az alapanyagok minden részét, a hőmérsékleti eltérés az ételek egyes pontjai között általában kevesebb, mint 0,5°C. Ahhoz, hogy a behelyezett, vákuumcsomagolt adagok egyenletesen elkészüljenek nagyon fontos, hogy teljesen ellepje őket a víz, ne legyenek egymásra helyezve és legyen köztük elég hely.
Magasabb hőmérsékleten az ételek felfújódnak (vízgőzzel) ezért ahhoz, hogy a víz alatt maradjanak, rögzítse őket ráccsal, vagy a víz felszínén úszó műanyag labdákkal, vagy valamilyen más módon.
Az étel előkészítése vákuumcsomagolás előtt
Pácolás, puhítás
Mivel manapság a húsok fiatalabbak és zsírtartalmuk kisebb, mint régen, sokan sós vízben pácolják vagy más módon puhítják őket vákuumcsomagolás előtt. A legtöbb pác savas, mivel ecetet, bort, gyümölcslevet, vajat vagy joghurtot tartalmaznak. Ezek közül csak a boros pác jelenthet problémát. Ugyanis ha az alkohol nincs felmelegítve pácolás előtt, a vákuumcsomagolásban gőzzé válhat, ami azt okozhatja, hogy a hús különböző részei nem egyformán sülnek meg. Ez úgy küszöbölhető ki, hogy forralással kifőzzük a bor alkoholtartalmát, majd visszahűtve adjuk az ételhez.
Az utóbbi időben elterjedt a húsok rostlazítása. Rostlazításkor a vékony pengékkel elvágjuk a hús belső rostjait anélkül, hogy külsőleg a húsdarabon bármi látszana. A belső rostok, ha hővel találkoznak, kipréselik a húsból a folyadékot. Így a rostok elvágásával kismértékben csökkenthetjük a hús folyadékveszteségét. Például egy szelet tarja steak 55°C-on, 24 órán át tartó sütése esetén a rostlazításon átment steak a tömegének 18,8%-át, míg rostlazítás nélkül a 19,9%-át veszíti el. Általában ha egy adott hőmérsékleten minél tovább sütünk egy szelet húst, annál nagyobb lesz a folyadékvesztesége – viszont ugyanakkor puhábbá is válik a kollagén zselésedése miatt.
A sós lében való pácolás az utóbbi időben vált rendkívül népszerűvé, különösen sertéshús és baromfi sütése esetén. Általában a pác sótartalma 3-10% között van (ez literenként 30-100 g-ot jelent), ebben áztatjuk néhány órát, majd öblítés után tesszük a vákuumtasakba, majd a vízfürdőbe. A sós lében való pácolásnak két fő hatása van: egyrészt a pác feloldja az izomrostokat, amelyek így nem alvadnak meg és nem sűrűsödnek össze. Másrészt a hús súlya 10-25%-ának megfelelő vizet nyel el (amely tartalmazhat ízesítőket, fűszereket, száraz fűszerteákat stb.). Ez a magyarázata annak, hogy bár sütéskor a hús tömegének egy kis részét elveszti, az eredeti tömegéhez képest mégis csak 0-5% a csökkenés mértéke.
A Sous-Vide Chef professzionális vákuumcsomagoló gép család rendelkezik Gastrovac funkcióval, amely gyorspácolásra, marinálásra is alkalmassá teszi a készüléket.
Ízesítés
Az ízesítés nem várt nehézségeket okozhat a vákuumos hőkezelésnél: miközben sok fűszer, illetve fűszernövény hatása ugyanúgy hat, mint más esetben, bizonyos fűszerek hatása erősebb lehet és ezáltal könnyen túlízesítetté válhat az étel. Ennek oka az, hogy a hőmérséklet túl alacsony ahhoz a keményítőt és a sejtfalakat megpuhítása. Valójában a zöldségek nagyobb hőmérsékletet igényelnek, mint a húsfélék, ezért külön kell hőkezelni őket. Fontos tudnivaló, hogy a friss fűszernövényből készült olajak, vagy emulziók, savas emulziók (vinaigrettek) vagy a nyers fokhagyma hatása sokkal erősebb, mint a hagyományos hőkezeléseknél.
Hosszabb ideig (több mint néhány óra) tartó hőkezelés esetén az extraszűz olívaolaj hatására az ételnek fémes íze lesz. A jelenség oka, hogy az extra szűz Olivát készítéskor hidegen sajtolják, és nem finomítják, így hosszabb idő alatt az olíva összetevői még alacsonyabb hőmérsékleten is felbomolhatnak. Ez a kellemetlen hatás könnyen kiküszöbölhető úgy, hogy finomított étolajakat használunk, vagy pedig Olivával a sütést követően ízesítjük az ételt. Nagyon sokféle jó minőségű semleges ízű (neuturális) olaj kapható a kereskedelemben, (repceolaj, napraforgó magolaj, szőlőmagolaj, kukoricacsíra olaj) ezek használata célszerűbb a sous-vide ételek elkészítésénél.
A legideálisabb módszer a fűszerezésre a friss fűszerolajak, fűszerecetek, fűszer-olaj emulziók, vagy olaj-ecet-fűszernövény emulziók használata, melyek elkészítése házilag is kivitelezhető. Ez a módszer intenzív ízeket hoz létre és bevonatot képez a hús felületén, így csökkenti a levegővel való érintkezés minimális esélyét is, azaz az oxidációt, valamint növeli az alapanyag hővezető képességét is!
A fűszereink elkészítése szintén a sous-vide technológiával javasolt, de ez már egy következő epizódba fér csak bele. .
Csidei Tamás
Szaktanácsadó, Sous-Vide szakoktató